Orv Hetil. 2025 Mar 23;166(12):443-449. doi: 10.1556/650.2025.33251. Print 2025 Mar 23.
ABSTRACT
A Debreceni Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján Karmazsin László professzor alapozta meg a korszerű neonatológiai intenzív betegellátást. A perinatológiai szakterület fejlődéséhez munkacsoportjának az újszülöttkori immunbiológia terén elért kutatási eredményei is hozzájárultak. A neonatalis antioxidáns rendszer vizsgálata nyomán fontos szerepet vállalt a koraszülöttséggel összefüggő kórképek patomechanizmusának feltárásában. A magzati fejlődésre és a perinatalis morbiditásra az antenatalis kortikoszteroid-profilaxis mellett egy endogén szteroidhormon, a D-vitamin is jelentős hatással bír. Karmazsin László professzor munkacsoportja világított rá a II-es típusú pneumocytákban és leukaemiás sejtekben található kortikoszteroid-receptoroknak az endogén hormonhatás kifejeződésében betöltött meghatározó szerepére. Közleményünkben e két tényező egymással is összefüggő vonatkozásait elemezzük a koraszülöttek kimenetelét illetően, az irodalmi adatok tükrében. Emellett beszámolunk a neonatalis intenzív centrumunkban végzett kohorszvizsgálat eredményeiről. A kis esetszámú (n: 37), igen kis születési súlyú koraszülöttekre fókuszáló vizsgálatban az elégtelen D-vitamin-szint és az újszülöttkori megbetegedések közötti lehetséges összefüggéseket elemeztük. Az általunk vizsgált elégtelen (<50 nmol/l) D-vitamin-szinttel rendelkező koraszülöttek csoportjában (6/37) – szemben az elégséges (50–75 nmol/l), illetve az optimális (>75 nmol/l) 25(OH)D-ellátottsággal rendelkezők csoportjával (31/37) – nagyobb arányban fordult elő a korai (1/6 vs. 0/31; p: 0,021) és a késői (1/6 vs. 1/31; p: 0,183) újszülöttkori fertőzés, a bronchopulmonalis dysplasia (3/6 vs. 8/31; p: 0,235), az enterocolitis necrotisans (1/6 vs. 1/31; p: 0,183), valamint a koraszülöttek retinopathiájának súlyos formája (1/6 vs. 0/31; p: 0,060). Az eltérés a korai fertőzések tekintetében bizonyult szignifikánsnak. Eredményeinket a kis esetszám korlátozó szerepét figyelembe véve kell értékelni. Orv Hetil. 2025; 166(12): 443–449.
PMID:40121615 | DOI:10.1556/650.2025.33251
